Kedves zenekari zaklatómtól tegnap 5 sms-t kaptam, amiket ugyan a zaklatásszűrő kiszúrt, de ez szarul működik a telefonban: ő sima kézbesítési jelentést kap róla, én meg látom, hogy zaklattak, és egy idő után megnézem, hogy mi az (bár az egész sms-t nem látom, ha hosszabb, csak az elejét). Annak lenne értelme, ha SEMMI nem jönne át hozzám, a zaklató meg valami automatikus üzenetben értesülne arról, hogy valamilyen ok miatt az üzenete nem kézbesítődött...
Amúgy tegnap a kirándulós csajokkal mentem volna egy buliba, ami végül kívülről annyira nem nyerte meg a tetszésünket, ezért helyette a szemben levő borkóstolós eseményre soroltunk be.
Egyszer csak megjelent nem más, mint - ööö, tök elfelejtettem, hogy milyen néven futott, nem volt normális, exvega volt, és volt egy kis rövid liaison-unk, de az sose volt benne a pakliban, hogy bármi komolyabb is lehetne belőle. Viszont ő volt az, aki egyszer, két év elteltével elkezdett sms-ekkel bombázni, hogy találkozzunk - sok kedvem nem volt hozzá, meg egyébként J-vel is akkor kezdett valami alakulni, de - főleg sms-ben - nehezen tudok nemet mondani, meg gondoltam, mi bajom lehet egy sörözéstől - ezért igent mondtam. De már előre féltem attól, hogy magyarázom el az elején neki, hogy csak akkor szállok be a kocsijába, ha ő is okés azzal, hogy nem lesz itt semmi haveri sörözgetésen kívül (mondjuk eleve miért kocsival jött? Eleinte azt akarta, hogy én menjek át hozzá..)
Szerencsére az egészből nem lett semmi, mert miután hívott, hogy mindjárt ott van, és lementem a ház elé, senki se jött. A telefont nem vette fel, de egy idő után hívott azzal, hogy hát ő tök máshol van, mert nem is velem akart találkozni. Én egyrészt nagyon megkönnyebbültem, hogy nem kell vele találkoznom, másrészt iszonyú jót szórakoztam, hogy lehet valaki ennyire hülye és szerencsétlen.
Talán ilyen előzmények után nem csoda, hogy tegnap oda se jött hozzám. Én mosolyogva intettem neki, simán köszöntem volna és váltottam volna két szót, hogy mi újság vele (közös ismerősöm azt mondta, hogy tőlük teljesen eltűnt, kicsit aggódnak is miatta, mert tök depis), de azt is megértem, ha ez a váratlan összefutás neki már nagyon kínos volt.
Aztán felbukkant a múltkori etyeki társaság, de a két csajnak annyira nem voltak szimpik, így otthagytuk őket. Nem is baj, most nem annyira lett volna kedvem hozzájuk.
A csajok aztán nagyon cukik voltak, leszálltak velem az éjszakai buszról (ők is arrafelé mentek, csak kicsit tovább, mint én), és házig kísértek. Nem mintha komolyan tartanék attól, hogy ez az elmebajos folyamatosan az utcámban strázsál és lesben áll, mikor jelenek meg, de közben a tegnapi nap tényleg nagyon kiborított. Egy őrült, nem olyan logika szerint cselekszik, mint egy normális(abb) ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése