Amikor KisKrisszinek felolvastam a dínós meséjét, Szonjának tetszett, hogy ő is szerepel picit benne. Megkérdeztem, hogy emlékszik-e arra a mesére, amiben a nyuszikkal találkozik - de nem emlékezett már rá.
Szóval a telefonomon megnyitottam, és felolvastam neki. Közben Adél is csatlakozott hozzánk, és ő is meghallgatta.
Egy vagy két héttel később a sziszrűholdvilágban Adél felébredt délutáni alvásából, és ahogy megígértem neki, elolvastam a Békakirályt a képes Grimm mesekönyvből. Amikor vége lett, azt mondta:
- Most a Szonja nyuszisat!
Fel van adva a lecke, hogy az eddigi legjobb mesét írjam meg unokahúgom szülinapjára.
(Ami egyébként egy napon van az enyémmel.
Talán emiatt is van, hogy néhány dologban magamra emlékeztet.
Például amikor múltkor hosszú ideig eljátszogatott nálam a Superman-nel, és közben kitalált szituációkkal, párbeszédekkel szórakoztatta magát.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése