Új utakon

Nem értem, hogy annak ellenére, hogy ezer éve itt lakom, még sose merészkedtem el erre (ez így nem teljesen igaz, voltam itt biciklizni, de iszonyú régen, akkor még nem itt laktam), és hogy a futóapplikációs kütyüm kellett hozzá, hogy kipróbáljam ezt az útvonalat.
Azonnal beleszerettem, mégiscsak más a varázsa annak, hogy az út nagy része a Duna mellett vezet.

Tegnap még csak gyalog jártam be az útvonalat E szomszédommal, út közben a londoni emeletes buszos pihenőnél (itt ilyen állat helyek vannak???) lángosoztam-söröztem, majd a végállomásnál (nagyon cuki kiülős hely, kb. mint egy mini Lómai-part) palacsintáztunk. Végig esőre állt akkor, sőt, Budafoknál el is kapott minket a vihar, így visszafelé már felmenekültünk a villamosra.

Ma ezzel szemben ragyogó napsütés volt, nem is bírtam ki, hogy ne fotózzak közben (a csigabiga kilométerem a fémpékezésnek köszönhető, elfelejtettem idejében pause gombot nyomni, és akkor épp ki volt kapcsolva az auto-pause).

Egyébként idén talán most esett eddig a legjobban futás, bár a félmaraton se volt rossz.
A palacsintázós helyig szinte pontosan hat kilométer tőlem a táv.

Tegnap

Ma

Tegnap

Ma