Végre elérkezett ez a nap is.
Egyre inkább úgy festett, lemaradok B uborkájának megkóstolásáról, de nem csak ezért léptem le ma időben munkából, hogy még zárás előtt kiérjek a piacra.
Egyszerűen az év kiemelt ünnepnapjai közé tartozik, amikor kiteszem az első adag kovászolni való uborkát. Nem tudom pontosan megmagyarázni, miért örülök neki ennyire, de nem csak a várható végeredmény miatt, hanem mert szeretem az üvegbe rakosgatni a hozzávalókat, aztán utána folyton a kezeimen szagolgatni az uborka, kaporvirág, fokhagyma, erős paprika és fehér kenyér semmivel össze nem téveszthető illatkoNpozícióját.
Szeretem kitenni az üveget az erkélyre kikészített konyharuhára, szeretem azt az érzést, mikor egy jó kánikulás napon munka után hazaérve látom, hogy beindult szépen a forrás, és már csak kóstolgatni kell, mikor van kész.
Ha folytatódik ez a katlan, akkor hamar kész lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése