Két Dél-Buda kör volt, borzasztóan szenvedve, az első tisztán negatív csúcs, szerintem még járni tanuló koromban is gyorsabban teljesítettem volna. A második egy fokkal jobb volt, de szintén közel a leglassabb időmhöz, pedig úgy éreztem, nem is a kényelmes tempóban nyomom, hanem próbálok gyorsítani. Probálnék. Csak a könyörtelenül pontos stopperórám szerint nem ment.
Persze vannak magyarázataim:
1) még nyolc után is katlan volt; minden, a beton, a házfalak ontották magukból a hőséget
2) az előzmények: a szombati dög melegben ugyan csak egy kört futottam, de azt rekord-közeli idővel. Másnap enyhén másnaposan laza biciklis túra a zenekari ifjúsággal Visegrádra és vissza, a házkaputól számolva minimum száz kilométer megvolt, szintén ideális túraidőben. Tegnap csak annyit mozogtam, amíg a bicajt hazavittem a szüleimhez, viszont mára még valószínűleg nem ment ki minden fáradtság a lábaimból, időnként mintha ólomból lettek volna. Néha meg nem éreztem, hogy bármi baj lenne velük, azt hittem, hogy mennek ezek - csak az órám nem érzékelte úgy (biztos elromlott :D).
Mindezektől függetlenül nem esett jól, hogy hiába töröm magam, mintha helyben járnék. De majd legközelebb.
Ellenben az rendkívül jól esett, mikor belépve a lakásba az uborka-fokhagyma-stb. illat fogadott.
Meg a hatalmas adag gyümölcssaláta is.
Mert akkor is megérdemeltem.
Mai megfigyeléseim:
- nagyon viccesen ropognak a hár(s)fa-termések a lábaim alatt
- jól néz ki a hold
- van, hogy futás közben nem találkozom egyáltalán másik futóval, de két-háromnál többel szerintem még sose. Ehhez képest ma minimum tíz hülye, nem normális, agyatlan, fanatikus barom futót számoltam meg a Dél-Buda kör különböző pontjain. Az ideális futóidő, ugye...
- Albertfalva macskái mind elbújtak aludni. Nekik van igazuk.
1 megjegyzés:
albertfalva macskái bekaphatják, hogy nem szolidarítottak! én kérek elnézést a nevükben.
Megjegyzés küldése