Kár volt így aggódni.
Valószínűleg túlélték, és most ők járogatnak még vissza az erkélyre (engem ha ilyen trauma ért volna valahol, az életbe nem mennék vissza...).
Madarakból phd-ző unokatesóm is mondta, hogy jól tettük ezt a bokor alá helyezést, mert igazából még a kirepülésük után is megtalálják és etetik őket a szüleik, amíg még bénábbak, szóval valószínűleg ezeket is megtalálták a szüleik.
Egyébként lehet, hogy a nagy kánikula miatt van, de most kicsit kevésbé sűrűn járnak oda.
Kop-kop-kop.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése