2018. augusztus 4., szombat

A limonádé jó volt - a randi nem annyira

Tódor2 sajnos nem jött be.
Külsőre se (pedig nem volt olyan gáz, és hát Tódor1 se egy szépség, pl.), de a nagyobb baj az volt hogy nagyon-nagyon unatkoztam.
De lehet, hogy csak zavarban volt.

Én nem annyira, ugyanis rájöttem egy másik tuti receptre, hogyan kerüljük el a randi-parát. Íme:
- Fussál a rekkenő hőségben 25,5 kilométert. Hajnalban ne indulj, mert akkor még lehet, hogy nem lenne annyira durván meleg. Az ideális a dél körüli futás lenne, de ha nyolckor indulsz, a tapasztalat szerint az is épp megteszi
- Botolj meg egy gyökérben. Na nem ott, ahol egymást érik a vihar által letört faágak az M0-ás híd alatt, hiszen ott amúgy is nagyon koncentrálsz - hanem ahol csak egy útjavítást kell kikerülni. A megbotlás után állítson meg egy fa.
- Miután elengeded a pulzust, szárnyaljon csak szabadon, és magadhoz képest lassú tempóban letolod a távot, gondolj arra, hogy a legegyszerűbb dolog pizzát rendelni: a szomszéd utcasarokról hamar ideér, és nem melegíted saját főzéssel-sütéssel a lakást.
- Egy óra elteltével kezdj el telefonálni.
- Később már állj állandó telefonos összeköttetésben a pizzásokkal
- Húzd fel az agyad, mert a pizzát már kártyával kifizetted, lemondani se tudod, fürödni-hajat mosni viszont nem mersz elmenni, mert "bármelyik percben megérkezhet".
- Amikor megjön röpke két óra elteltével a pizza, rekordsebességgel tolj be, amennyit bírsz, majd szintén rekordokat döntögetve 10 perc alatt hozd magad randiképes állapotba.
- Kész.

Tódor2-ről még csak annyit, hogy az elején kb. tíz perces kiselőadást tartott a munkájáról, ami biztos, hogy érdekes, de nekem első randin ennyire részletekbe menően nem az. Aztán amit a gyerekéről mesélt, az elég durva, könnyes is lett a szeme, sajnálom szegényt. De egy kicsit az is fura volt, hogy akkor látott először, és olyan dolgokat mesélt el - itt nem teregetem ki -, amik finoman szólva nem egy első randi témái, szerintem.
Ittunk egy limonádét, aztán sétálgattunk, és ha már arrafelé jártunk, hazavittem a kocsit, most pedig próbálom összeszedni magam, hogy nekiálljak rendesen a dobozolásnak, csak hát nincs kedvem.
Azon meg kár volt görcsölnöm, hogy mi van, ha Tódor1 keres, mert nem keres.

Így megy ez...


Nincsenek megjegyzések: