Borzalmas Hétfő

A most már egyre szaporodó társkeresős tapasztalataim alapján úgy érzem, a levelezés nem jó kb. semmire. Vannak persze, akik már ott meg tudnak fogni, de ez iszonyú ritka. Aztán még ha jó is a levezés, jöhet a borzalmas szembesülés a valósággal.
Most valahogy úgy látom, hogy essünk túl minél előbb az élő találkán, legalább letudjuk.
Belefásultam?
Lehet, de már nincs akkora gyomorgörcsöm és világgyűlöletem egy-egy vakrandi előtt...

Tegnap keresett meg a srác,  a képek alapján helyes volt, a bemutatkozó szövege unalmas és sablonos, de hát magas, ő is "földim", kék szemű, nézzük meg....

Amikor megérkezett, már tudtam, hogy baj van. Nem értem, egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy mások hogy tudnak ennyit csalni a fényképekkel. Persze, a vonások úgy nagyjából stimmeltek, de élőben sokkal kancsalabb, sokkal hülyébb fogú, sokkal aránytalanabb fejű volt.

Ez egy dolog.

Elindultunk fel a Gellért-hegyre, mi az nekem, múlt héten kétszer is felfutottam a Citadellára. Ő azért kapkodta a levegőt rendesen, én meg csak röhögtem magamban.

Ő dumált.
Dumált, dumált, dumált, dumált.

Képtelen voltam figyelni rá. Most megosztom az ÖSSZES mondatot, mondattöredéket, amire véletlenül odafigyeltem:

....aztán a báty és az öcs indultak a biciklis versenyen, négy szakaszból állt a verseny...nem, ötből...vagyis négyből...nem, lehet, hogy ötből, nem tudom, az az igazság, hogy belealudtam picit a filmbe..........................................mert a szőlőTENYÉSZTÉS nagyon érdekel...............a nagybátyám bevetette a területet......................xezer forint y köbméter sit elhordása..................három lánnyal találkoztam eddig a randivonalról, az első buta volt nagyon, a másikkal több órán át elbeszélgettünk, formás volt, bár picit alacsonyka, de okos, aztán utána azt írta, hogy túl sok vagyok, hogy túl sok dologban hasonlítunk (hűazannya, ezt a lekoptató szöveget még nem ismertem, legközelebb lehet, hogy használni fogom), a harmadik..........................................akkor most leülünk arra a padra?

én: ne haragudj, de inkább ne.

Ő irány a huszonhetes busz, én meg felcsöngettem gyerekkori ismerősömhöz, akik ott laknak, szerencsére épp otthon voltak. Picit babáztam, megkínáltattam magam sörrel, borral, meg dumálgattunk egy sort.

Hazafele benyomtam a telefonom zenéit, nagy gesztusokkal vezényeltem a Varázsfuvolát és a Tannhausert a Búsuló Juhásznál, aztán jött a busz, utána jött a villamos, és az Allée-nál valaki megérinti a kezem.

NEEE!
ilyen nincs!!!!
De mégis van.
Hétfő volt...jajj, nagyon kellemetlen volt, az még valahogy kiderült, hogy ő a Wigwam-nál lakik, én inkább egy megállóval hamarabb szálltam le, egyrészt, hogy ne tudja, hol lakom, másrészt, hogy ne kelljen tovább látnom.
Sajnos, ha ennyire a földim, még összefuthatunk párszor, de ez van.