2018. július 8., vasárnap

Haverkodásnak jó lenne - randi

Majd még írok a tegnapi tókerülő futásomról, mert sok szempontból élmény volt, de most röviden a tegnapi randiról.

Máskor is így kell csinálni. Hajnali fél ötkor felriadni, nem bírni visszaaludni, ipari mennyiséget futni - mert így olyan kimerült voltam, hogy nyoma se volt a szokásos randi-parámnak és idegességemnek.
Egyszerűen csak tök fáradt voltam.

A fiú elég szimpi volt az applikáción, bár túl sokat azért nem cseverésztünk. Miután belőttük, hogy találkozunk, még megkérdezte, hogy hány centi vagyok. Írtam, hogy kb. ennyi. Mire ő, hogy az nem jó, mert ő meg amannyi (kb. öt centivel kevesebb). Mondtam, hogy ez valóban nem idális, szmájli.
Erre ő, hogy akkor hagyjuk? Nagy kísértést érezve, hogy azt írjam, igen, inkább azt válaszoltam, hogy az, hogy nem ideális, az nem azt jelenti, hogy biztosan nem jó, és az ilyen randik amúgy is sokszor tök bénák, én szívesen beszélgetek egy jót, aztán ha mégse jó, hazahúzunk hamar.
Mondta, hogy ok, de ne magassarkúba jöjjek.
A fene, pedig már összeállítottam gondolatban a szettemet, magassarkúval.

A fiú tényleg alacsony volt, nem különösen jóképű, de annyira nem is gáz. Kicsit fröccsöztünk, lehetett dumálgatni, vidám volt, én se éreztem rosszul magam. Közben kitört a focimeccs.
Sajnos a kimerültségtől elkezdett fájni a fejem.
Szóval az első félidő után (addigra amúgy is elfogyott a fröccs) mondtam, hogy tényleg tök jól éreztem magam, de mennék haza, mert nagyon elfáradtam az előzmények után.
Úgyhogy elköszöntünk egymástól.

Még azon gondolkozom, hogy hiába mondtam, hogy jól éreztem magam, lehet, hogy azt hitte, ez a fáradt vagyok csak egy lepattintó kifogás. Nem az volt, de az is igaz, hogy nem gondolom, hogy bármit is szeretnék tőle, viszont szívesen haverkodnék. De lehet, hogy ezt bántónak érezné. Vagy nem, mert simán lehet, hogy én se jöttem be neki.
Ja, meg ami zavart, hogy úgy semmit se csinál munkán kívül. Semmi sport, ami már most látszik picit, meg hát én annyira nem ilyen vagyok.

Emlékszem, még életem legelső, szintén alacsony vakrandijával utána tök sokáig haverkodtunk, egy időben járt velünk falat mászni, és egy nagyon jó fej, vállalható figura volt (csak aztán becsajozott, a falmászást én is abbahagytam, és így szépen eltűntünk egymás életéből).

Egyébként én NEM zárom ki, hogy alacsonyabb pasival jöjjek össze, ha amúgy annyira megfog, ezen egyszerűen nem múlhat. Más kérdés, hogy azt se titkolhatom, hogy azért nem ez a prioritás.


Nincsenek megjegyzések: