Tegnap valahogy nem volt bennem a "nem akarok vakrandira menni, nem akarok vakrandira menni" szokásos stressz, illetve dehogynem, volt, csak a szokottnál kisebb mértékben.
Pedig semmit nem tudtam a fiúról, gyakorlatilag semmilyen levelezés nem előzte meg a találkozót.
Kicsit döcögősen is indult az egész, de aztán hoztunk egy igen jó döntést: az alkoholra helyeztük ismerkedésünk alapjait. Egy korsó és egy pohár sör után még egy pálinka is lecsúszott, és addigra már valahogy a hangulat is jóval oldottabb volt. Átmentünk a Fogas házba pizzáért, és leragadtunk a pingpong asztalnál, párosoztunk azokkal, akik épp lent voltak, jött egy francia banda is, nagyon vicces volt, hogy a társaik lecsapták a pénzüket a mi térfelünkre, hogy ránk fogadnak. Aztán végül nem fogadtak, ami hiba volt, mert simán nyertünk. Ajtóstulrohanunk fiú jól pingpongozik. Én meg nyilván.
Valószínűleg lesz folytatás - legalábbis most úgy érzem, ha már jól éreztük magunkat. De azért nem kevés fenntartásom van, csak hogy a leglényegesebbeket említsem, csak azok közül, amik már most kiderültek: vegetáriánus, rendmániás, beszédhibás és nem olvas (kb. egyáltalán!), meg úgy egyáltalán voltak furaságai.
Viszont jól lehet vele inni meg pingpongozni.
Meglátjuk, mindenesetre jó kis este volt, ami számomra teljesen meglepő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése